HTML

Galen

Friss topikok

Címkék

Így mondtam le a tanári szakmáról

2014.11.05. 23:01 G_Norton

Pár nappal ezelőtt napvilágot látott drága szeretett kormányunk "stratégiája", ami az oktatással foglalkozik. Röviden összefoglalva: több szakmunkást, kevesebb gimnazistát, és a már megszokott módon igen homályos, felszínes az indokolás. Azért ebből az index.hu-s cikkből kiemelném a kedvenc részemet, ami után úgy éreztem, mára ki kell kapcsolni a zinternetet:

A szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés. Nem akarom őket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő.

Lefordítva: jaj nektek, gimnáziumok, mert sokkal-sokkal több szakmunkás kell a ti károtokra, és punktum.

Ne legyenek illúzióink, elég kiindulni a felsőoktatási "reformokból": először drasztikusan csökkenteni akarták a helyek számát, jelentősen megnövelve a fizetősökét (hisz aki egyetemre jár, az az államnak tartozik, és fizessen - csak tudnám, hogy ezt az ostoba hozzáállást ugyan honnan vették, mert az fix, hogy ők nem fizették vissza a felsőoktatási képzésük árát), majd a következő évben elképesztően alacsonyra vitték le a pontszámokat. Idén ott tartunk, hogy 260 ponttal bekerülhetett az ember a PPKE töri szakra, tanárira már egy barátibb, 270 körüli pontszám elég volt (nekem 395 pont kellett a bejutáshoz).

Folyamatosan vonják ki a pénzeket az egyetemekből, így már a Pázmány is Budapestre költözik, mert nem tudják fenntartani a Makovecz-épületegyüttest. Budapesten eközben egészen máig nem volt a héten tanítás, mert képtelenek voltak a Mikszáth téri épületet elfogadhatóan befűteni.

Jövőre pedig úgy néz ki, hogy 50%-kal kevesebb gimnáziumi hely lesz, mert a szakma az igazán becsületes (ez elhangzott az m1 híradójában). Ekkor döntöttem el végleg, hogy a tanítást feladom, több okból is.

1: a fentebb említett gimnáziumi helyek megnyirbálása. Van annak értelme, hogy szakmunkásokat történelemre tanítsak, ha egyszer fix, hogy nem fogja őket érdekelni? Nekik más melójuk van, pl holnapra megcsinálni rendesen az asztallapot, valószínűleg nem fogja őket érdekelni, hogy mi az a vexillológia, vagy miért alakult ki hibás kép a Habsburgokról itthon. A jövőben nem ezzel fognak foglalkozni, olyan tárgy lesz nekik, mint mondjuk a kémia.

2: a tankönyvek. Beleolvastam a hetedikes irodalomkönyvbe, és elképesztő a hangneme: gügyögős, a gyereket abszolúte hülyének néző, okoskodó könyv (érdemes elolvasni a fantasztikus "Nyugatimádat napjainkban" c. részt, ha valakinek van hozzá gyomra), és tele van tárgyi tévedésekkel. Jó, valószínűleg nem kötelező ezekből tanítani, csak ijesztő, mennyire trehány könyveket állítanak össze, aminek a többségén a szerzők neve sem szerepel.

3: a szakmai megbecsülés hiánya. Pedagógus életpálya pl jelenleg el van halasztva, mert

4: megszorítások vannak (igaz, sosem mondanák ezt ki így). -15% fizetés a közfeladatot ellátóknak, így a tanároknak is. Érdemes így elkezdeni?

Számomra nem. Talán nem vagyok elhivatott, de nem szívesen dolgoznék napi 10-12 órát gyakorlatilag minimálbérért, megbecsülés nélkül, mert ebben az országban ezt tartják normálisnak, és majd talán a jövőben (2018-ban, esetleg 2022-ben, vagy 2026-ban) majd változik valami.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://norton91.blog.hu/api/trackback/id/tr576868713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.