HTML

Galen

Friss topikok

Címkék

Me I'm fast like bad infection, gasping for my resurrection

2014.03.04. 21:40 G_Norton

About the last days.

So, hiába volt kibékülés, hiába voltam õszinte, egyszerûen nagyon nem éri meg. Mindig jön utána a megszokott magyarázkodás, hogy de õ nem úgy gondolta, nem úgy értette, sajnálja hogy ez van, de legalább elhallgatott, amikor már kezdett baromira kínossá válni az egész. Mindez persze hangosan. Könyvtárban. Hátha nem hallotta még valaki, szóval köszönöm szépen az újabb érzékeny, ügyes problémakezelést. Ott már végképp elegem lett, ahogy más fiú-lány kapcsolatokat kezdett el említeni: õket nem látom pusziszkodni, kéz a kézben üldögélni, és pláne nem úgy találkoztak, hogy rögtön a másik kezét szorongatta. De hát értsem meg, hogy az tök ugyanaz, mint másoknál.

Ma már úgy kezdtük a napot, hogy rám se néz, nem is jön oda hozzám, inkább leül mással csacsogni, nevetgélni, hogy ne kelljen szembesülni egy kellemetlen vírusos problémával. Aztán csodálkozok, hogy keserû lesz a kedvem, amikor mindig ugyanazt fogom ki, csak más arccal, habitussal.

Komolyan elkezdtem gondolkozni, hogy mi a gond velem, miért nem lehet a legelején megmondani, hogy pontosan mit akarunk a másiktól? Miért kell hitegetni a másikat, tényleg olyan jó szórakozás az? Baszdki, egy érettebb gondolkodású lánytól elvárnám azt a minimumot, hogy ezt a kérdést is empatikusabban közelítse meg. És az nem megoldás, hogy jó hangosan elvan másokkal, mert ha akkor annyira barátok voltunk, miért nem keres néha hónapokig, miért csinálja ezt? Mire jó ez az egész? És még le is lettem cseszve, hogy egy ilyen dologban igazán mondhattam volna neki szemtõl-szemben is - ja, majd bizonyára akkor fogom, amikor mások is ott lógnak rajta, vagy csak úgy bedobom hirtelen egy beszélgetés kellõs közepébe, az lenne az igazi. Különben ezek szerint hiába írtam, hogy a korábbi hasonló csalódások miatt nem olyan könnyû nekem ilyesmirõl beszélni.

Még pár hónapja  *S*-val dumáltunk errõl (de rég is csillagoztam kezdõbetût). Õ olvasta egy könyvben, hogy a leányok nagy része a reakciókra kíváncsi: kit meddig változtathatnak meg, meddig mehetnek el bizonyos tettekben - és persze errõl nem tehetnek. Némelyikük szerintem/szerintünk tudatosan mûveli ezt, a híres "mert õk ezt megtehetik"-alapon. Valami hasonló történt *P*-vel is, amikor a saját barátnõje egy meg sem történt dologra hivatkozva koncert utáni reggelen kiparancsolta a srácot a sátorból, egy hatalmasat bepancsolt neki, majd dühösen elviharzott. Késõbb azt mondta *P*-nek sírva, hogy "nem úgy gondolta." Én is szeretném így kiadni magamból a feszültséget, hogy elsõ köcsög villamossofõrt agyba-fõbe verem, mert hirtelen olyan a kedvem.

A legjobb lenne hagyni a fenébe az egészet. Nekem sajnos ez sem könnyû, én még egy templomtornyot sem tudok elengedni, aminek a falán szereplõ feliratot olvastam el elsõként (már az is rossz érzés, hogy telenyomkodják a kedves óvónénik cigicsikkel). Hát még azt nehéz elegendni, hogy ennyire könnyedén túllépnek az emberen, alig néhány perc kérdése. Joggal teszem fel a kérdést, hogy ennyit számitok, tényleg csak  ennyit? Joggal.

A megoldás: felelõsségteljes lányokkal kezdeni, na igen, de hol terem az ilyen? Eddig ha féltucattal találkoztam. Vagy a másik megoldás, hogy valami probléma van velem, amit eddig kísérteties módon senki sem hajlandó elmondani. Bõrkabátom, motorom nincs, képtelen vagyok igazi vérgeci lenni másokkal, sõt, még udvarias is vagyok. Ha ezek miatt nem tûnök izgalmasnak, sõt, inkább unalmasnak, hát az marha jó. Nem vagyok valami nagyon kalandos fickó, nincs a szekrényemben egy TARDIS minden eshetõségre, és hát külsõleg sem vagyok egy Adonisz. Pech.

Már megint egy se füle se farka bejegyzés, ami ráadásul nem is errõl szólt volna, csak már elegem volt.

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://norton91.blog.hu/api/trackback/id/tr335905698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nihilke 2014.03.09. 16:39:35

neked is mindig azt mondják, hogy "hülye vagy, nincs veled semmi baj"?

G_Norton 2014.03.09. 19:36:41

Pontosan.

dabole 2014.03.19. 14:22:58

Most ha meg nem haragszol: http://hu.wikipedia.org/wiki/Asperger-szindr%C3%B3ma#Diagnosztikai_krit.C3.A9riumok "A koherencia is sérülhet. Az Asperger-szindrómás egyén hosszan beszélhet egy számára érdekes témáról, figyelmen kívül hagyva a hallgató jelzéseit, és észre nem véve azt, hogy érdekli-e a hallgatót az, amiről beszél. Előfordulhat, hogy nem tudja visszatartani a gondolatait. Gyakran nem is lehet megérteni a beszéd logikáját, következtetéseket levonni, megérteni, hogy miről van szó, vagy más témára terelni a beszélgetést... Az Asperger-szindrómás emberek érdeklődése gyakran szűkkörű, és gyakran repetitívek. Ez abnormálisan szűk körű és intenzitású lehet. Ezek merev, repetitív és sztereotip rutinokká állhatnak össze, vagy egyes tárgyak részeivel foglalkozhatnak.[21] Az Asperger-szindróma egyik fő tünete a szűk körre korlátozott érdeklődés.[18] Az Asperger-szindrómások több kötetnyi információt gyűjthetnek össze az olyan viszonylag szűk témákban, mint például a dinoszauruszok, vagy a mélyhűtők, anélkül, hogy bármit is tudnának arról a tágabb témakörről, amibe beletartoznak.[16][18] Egy gyerek például érdeklődhet a fényképezőgép-típusok számozása iránt, anélkül, hogy bármi fogalma lenne a használatukról.[18] Bár ezek a témák változhatnak, rendszerint egyre inkább szűkülnek, és egyre szokatlanabbak lehetnek. Gyakran annyira uralják a gyerekek interakcióit, hogy az egész család belemerül. Mivel ezek a szűk témák sűrűn foglalkoztatják a gyereket, ez a tünet nehezen ismerhető fel."

G_Norton 2014.03.19. 17:47:54

Örülök, hogy végre adtál valami életjelet magadról, bár ennek a szövegnek az apropóját nem nagyon értem.

dabole 2014.03.19. 20:40:53

Az irományodban rákérdeztél, miért nem jön neked össze ez a kapcsolat dolog. Remélem nem veszed rossz néven, de szerintem az asperger nem egy jelét produkálod. Rögeszméd a történelem, meg David Bowie, és istentelen mennyiségűt tudsz ezekről beszélni, akkor is ha a másikat ne adj' isten totál hidegen is hagyná az egész. És ezt te nem veszed észre. Nem tűnik fel neked, hogy te hiába lelkesedsz, a társadnak más az érdeklődési köre, ha mond valamit, rákontrázol, persze megint a komfortzónádnak megfelelő témakörökből. És ez valami borzasztóan frusztráló. Most szeretnék tényleg őszinte lenni, de talán inkább megírom privátban, nem mintha annyira nem tudom milyen lenne, na de mégis.

harusame 2014.04.09. 01:54:02

@dabole:
1. Szőrszálhasogató leszek, de: a történelmet önmagában nem nevezném beszűkült dolognak. Beszűkült történelmi érdeklődésnek inkább azt nevezném, ha valaki csak egy adott, nagyon szűk periódust, résztémát vizsgál. Persze ebben benne van, hogy a "szűk" körű tipikusan egy önkényesen meghatározott, relatív fogalom. De egyébként értem, hogy mire vonatkozik a kijelentés.

2. A Wikipédia nem épp a legmegbízhatóbb forrás.

3. Létezik egy olyan kategória, hogy szélesebb fenotípus. Ők viselkedésükben mutatnak autisztikus jegyeket, de ezek nem érik el a diagnosztikus határt. Persze én itt most nem kételkedni akarok abban, amit mondasz, ugyanakkor önkényesnek érzem, hogy rá akarsz húzni egy olyan sémát, amit szerintem csak a teljes gyermekkora idevonatkozó részeinek ismeretében szabadna egyértelműen és teljes határozottsággal megtenni.
Te most kiragadtál egy adott részjelenséget és arról beszélsz, ami nyilván érthető (széles a spektrum, nem mindenkinél jelentkezik minden részjelenség), de ahhoz, hogy bizton kijelenthesd valakiről, hogy aspergeres, ennél jóval több, pontosabb információra van szükség.

4. ... Ellenben nagyon jónak tartom, hogy ezt a kérdést felvetetted, a lehetséges érintettséget nem kellene sértésként elkönyvelni, sok miértre választ adhat és így segíthet az önértékelés javításában is.

5. Az, hogy korlátokat állítasz a lehetséges érintettség miatt, szerintem nagyon rossz kiindulási pont. Tény, hogy az autisztikus emberek általában később kezdenek el "valódi személyek", párkapcsolatok iránt érdeklődni és kisebb eséllyel találnak társat, azonban ez egyáltalán nem törvényszerű és nem is biztos, hogy csak "bennük van a hiba", NT-NT kapcsolatban is rengeteg problémaforrás van.

6. "rákontrázol" - Nekem ez nagyon úgy hangzik, mintha szerinted szándékosan tenné ezt, holott ez, ha az Asperger valóban fennáll az ő esetében, egyáltalán nem az. Ajánlom olvasásra a témához Tony Attwood: Különös gyerekek című könyvét.

7. Hogyha más, privát mondanivalód is van, miért nem privátban vetetted föl neki eleve a kérdést?

8. Miattam ne vesszetek össze, ha nagyon felkorbácsoltam az indulatokat, főleg így kicsit kevesebb, mint egy hónap után, azért elnézést kérek, nem ez vezérelt a komment megírásakor.

harusame 2014.04.09. 02:37:41

*kiegészítés
5."később": itt is persze a neurotipikus többséghez viszonyítva, ez szintén elég relatív. A "valódi személy" fogalma sem volt túl szerencsés megfogalmazás, így utólag legszívesebben kitörölném, hosszasan kéne definiálnom, hogy érthető legyen. Lehetséges érintett vagyok, így semmi köze a lenézéshez vagy ilyesmihez, de ettől még félreérthető lehet