HTML

Galen

Friss topikok

Címkék

Könyvbemutató

2013.11.08. 23:25 G_Norton

Nnna, szóval a tegnap este.

Dmitry Glukhovsky éppen Magyarországon promózza az Orosz népellenes mesék c. kötetét, így elmentem a könyvbemutatóra, ahol a mûbõl olvastak fel egy novellát, illetve beszélgettek az íróval. Glukhovsky nagyon laza fickó, és ritka értelmes ember, amit a beszélgetés alatt bizonyított is.

 

 

Nem véletlenül volt ez november hetedikén, a forradalom napján. Glukhovsky antikommunista, habár már az óvódában próbálták bevörösíteni az 1979-ben született írót, ami nem tetszett neki. 12 évesen élte meg a Szovjetunió összeomlását, és egy hihetetlenül fura dolgot: a kormány elsõ dolga volt ugyanis a kommunista ünnepet lecserélni - azért lecserélni, mert ez egy munkaszüneti nap volt, ilyesmit elvenni a néptõl nem jó ötlet. Ezért elõástak egy csatát a lengyel-orosz háborúkból, amit 400 éve az oroszok nyertek meg, és november hetedike így lett az orosz összefogás napja, a forradalmat pedig november 4-én ünnepelték akkor. Glukhovsky szerint az egyik hülye ünnepet sikerült felcserélni egy másik hülye ünneppel.

Ekkor az elnök Jelcin volt, a sokszor részeg, sokszor nevetséges orosz, akinek ideje alatt még a Kreml-t is megtámadták a kommunisták '93-ban, és õ volt az is, aki az újraválasztása idején béna módon táncolt mindenki elõtt. Ekkor már kezdett kiépülni egy rendszer, ami ma már Putyin alatt tökéletesen mûködik - fontos szerepet játszanak ebben az oligarchák. Jelcin aztán elkezdte keresni az utódját, mivel tisztában volt azzal, hogy nem fogja már sokáig húzni - 5-6 jelölt közül az a Putyin lett a gyõztes, aki korábban a KGB-nek dolgozott, azonban az biztos, hogy nem emiatt lett õ a kiválasztott.

Az orosz politikában van egy kifejezés arra, amivel ki tudod fejezni azt, hogy az adott politikust megzsaroltad, és a zsebedben van. Sajna elfelejtettem, de sokat elárul, hogy az oroszoknál erre külön kifejezés van (és az nem a korrupció, ez annál mélyebb). Enélkül a bizonyos zsarolási tény nélkül politikai útra nem is léphet arrafelé, nem engedik, sosem fog sikerülni - a moszkvai polgármesterségre törõ bloggernek sem volt esélye, nem is egyszer börtönözték be.

Az a helyzet, hogy minden politikust tudnak így zsarolni jelenleg, mondja Glukhovsky. Azaz minden csak színjáték a Dumában, hisz hiába hepciáskodik valaki, hamar lecsillapul, ha kiderül róla valami csúnya dolog (pl ha a felesége nem a komondoron átesve törte szét az arcát). A fõ figura Putyin, és igen kemény, szõröstökû motherfuckerrõl van szó, mert egyrészt nehéz megfogni, másrészt pedig van egy olyan elõnye, amit Orbán Viktor max az álmaiban tud elérni: egy brand lett. Glukhovsky szerint majdnem olyan brand, mint a vodka, a transzszibériai vasút, vagy Szentpétervár. Gondoljunk csak a félmeztelenül lovaglós képeire, vagy amikor egy tévéstábot megmentett egy tigristõl (állítólag). Nehéz olyasvalakivel harcolni, akirõl mindössze ennyit tudnak - és higgyük el, valószínûleg õk vannak többségben.

 


 

Amit még hosszabban kifejtett, és remek példát hozott rá, hogy a rendszerrel azért nehéz még szembeszállni, mert nincs ideológiája. Putyin néha megpendít nyugatellenes hangokat (kedvezve a nacionalistáknak), de ennyi, több kirohanást nem látsz tõle (ellentétben itthon ugye). Ugyanakkor az is érdekes, hogy egyre jobban tér vissza Glukhovsky szerint a régi orosz birodalmi nosztalgia, azok az idõk, amikor Oroszország nagy volt (tán a cári idõk?), ezt Putyinék kihasználják, miközben az országot úgy vezetik, mint a Gazpromot - egy szimpla nagyvállalatot, csak a rendszert akarják fenntartani.

A hozzá intézett kérdések között volt az, hogy nem fél-e így, hogy esetleg el akarják tüntetni az orosz földön botrányosnak, pofátlannak ítélt könyv miatt? Glukhovsky azt felelte, hogy ennél a hatalom okosabb - nem komoly dolgokat tárt fel, így mindössze megpróbálták a maguk oldalára állítani, elõször Medvegyev kereste meg (Oroszország valószínûleg legszíntelenebb-szagtalanabb politikusa), majd pedig Putyin is, de egyik találkozóra sem ment el. Az az újságírónõ, aki viszont súlyos állami ügyeket akart feltárni, nem úszta meg élve.

Glukhovsky nem szeretne politikus lenni? Nyet-nyet, jön a válasz, semmi pénzért sem, mert nagyon nehéz becsületesnek maradni. Ahhoz hasonlította a dolgot, mintha egy fényes páncélú lovag nekimenne a sárkánynak, de az legyõzné, és hátul kijönne a maradék: a páncélja, okulásul az utókornak. De mint fentebb is látszik, ennél ez egy bonyolultabb probléma, a tiszta ellenzéknek esélye sincs, a magát ellenzéknek mondott zsebre tett politikusok pedig semmit sem fognak tenni az ügy érdekében.

Na, és jöjjön a lényeg: 2 órás beszélgetés után végül jöhetett a dedikálás-fotózkodás része a dolognak, íme hát a két kötet:

 

 


Aztán a még nekem is olvashatatlan cirill betûk:

 

 

 



Kezet is fogtam vele, és angolul mondtam neki, hogy ne hagyja abba, mert jól csinálja. Király volt, na.:)

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://norton91.blog.hu/api/trackback/id/tr155905804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.